2012. november 13., kedd

Témanap



Egy szombati napra ébredtünk, amikor iskolába kellett jönnünk. Ugyanis a Határtalanul! programot mutattuk be a Nemzeti összetartozás napjával együtt az iskolában. Éva néni elmondta az összesereglett iskolatársainknak a Határtalanul program előzményeit. Ez után megnéztünk két filmet, amit még a kicsik is csöndben figyeltek. Az első a Párizs környéki békéről szólt a második Magyarország történetéből volt egy részlet a konszolidáció és a Trianon témával. ez után az osztályok más-más terembe vonultak, ahol játékos vetélkedő formájában oldottunk meg feladatokat.






Az alsósoknál és a felsősöknél is volt a várakról, a népzenéről, a magyar nyelvjárásokról egy-egy állomás. a felsősöknek Magyarországgal kapcsolatos matematikai feladatok is voltak, az alsósok a magyar őshonos állatokat mutatták be. A negyedik órában megint találkozott a tornateremben az egész iskola.



Ekkor következtünk mi, a hetedikesek, mert a határtalanul! utunkat mutatta be két osztálytársunk, Szigeti Lili és Thoma Bálint, miközben a fényképeket is láthattuk. Ő utánuk Tóth Julcsi és Mihalik Meredisz a tapasztalataikat mondták el. Mivel volt internet elérhetőség a tornateremben, mi, blog írók, a Sztáraisok blogját mutattuk be az iskolának. elérkezett az ebédidő is, megebédeltünk. Így fejeződött be ez a fantasztikus nap!

Írták Gulyás Lilian, Orosz Szimonetta, Ángyán Patrícia




2012. november 11., vasárnap

Bemutató előadás



A mai nap nagy öröm volt nem csak nekünk hetedikeseknek, hanem a nyolcadikosoknak is: elmaradt a történelem órájuk, ugyanis ekkor tartottuk az utazás értékelő óráját, amit már nagyon vártunk mindannyian. Túlzsúfoltuk a nyolcadikosok tantermét székekkel, és még három hatodikost is vendégül láttunk, akiket a tanárok választottak ki. Mire mindenki elfoglalta a helyét, Zsolt bácsi is előkészítette a fényképeket. Az első napot Szigeti Lili osztálytársunk mutatta be, miközben a fényképeket néztük az e-táblán.


A második napról már Thoma Bálint mesélt. Felsorolt érdekességeket is, amit a többiek nagy érdeklődéssel hallgattak. A diákok ezután kérdéseket tehettek fel: például, hogy lementünk-e az alagutakba, amik miatt a hiedelem szerint dörömbnek hívják Laskón a templom dombját? Részt vettünk-e a laskói iskola tanóráján? Erre Lili adta meg a választ: csak együtt dolgoztunk az ottani diákokkal, de nem volt csengetés és rendes tanóra. Kérdés volt az is: hogyan vadásznak a kormoránok a halakra? Erre Bálint adta meg a választ. A csapat egyik fele a vizet verdesi egy öbölben, míg a többi madár kiszedi a halakat, aztán váltanak.

Ezután Tóth Julcsi és Mihalik Meredisz mondták el a tapasztalataikat. A laskói iskolában másképp beszéltek a gyerekek, az ebéd másképpen volt fűszerezve. Eszéken a sétáló utcán villamosok száguldoztak el mellettünk. A pizzához paradicsomszószt adtak, nem ketchupot.
Nagyon tetszett nekik az is, hogy sárga vonallal jelölve van a járdán a kerékpárút, amire figyelni kell, mert sokan közlekednek biciklivel.

Az ő előadásuk után Éva néni mutatta be a blogot, ahol mindenki elolvashatja, mi minden történt velünk. Mire idáig jutottunk, ki is csengettek az óráról. Szerintünk nagy élmény volt újra átélni a kirándulást!

Írták:

Gulyás Lilian

Ángyán Patrícia


2012. november 9., péntek

Értékelő óra!



A mai napon a harmadik óra helyett megbeszéltük az Eszéki utat, kinek mi tetszett. A leges legapróbb
részletekbe is belementünk. Megtárgyaltuk kinek mi tetszett a legjobban és mi kevésbé. Szépen
sorban átvettük az indulástól kezdve. Kivetítettük a programot és az alapján vettük sorba. Hogy
a laskói iskolába, miért nem írattak be több falubeli gyereket? Azt kérdezte Zsolt bácsi, ha a mi
gyerekeinkről lenne szó, akarnánk-e, hogy magyarul tanuljon, vagy inkább mi is elvinnénk horvát
nyelvű osztályba. Többen mondták, hogy fontos, ha tudnának magyarul a magyar származású
gyerekek. De volt, aki azt mondta. hogy az érvényesülés az adott ország nyelvéhez kötött. Arra
jutottunk, hogy az identitás tudat a családban dől el. Megbeszéltük, hogy finom ebédet kaptunk.
Megbeszéltük, kinek milyen élménye volt a vár ostrománál. Utána az árakat is említettük. Mindenki
megegyezett abban, hogy a hosszú séta a Macska mama (Hermann Paulina) villájához senkinek nem
tetszett, mert rettentő hideg volt. Viszont a Macska mama szobra mindenkinek tetszett, ahogy az
állatkert is. A kopácsi rétnél már fáradtak voltunk. A tanáraink szerint ez látszott is. A hajókázás azért
többünknek tetszett. Ez után e-táblán néztük végig a fényképeket, nagy derültség közepette.

Írták:
Gulyás Lilian, Ángyán Patrícia, Orosz Szimonetta

2012. október 29., hétfő

A második nap





A második nap ellátogattunk a Hermann Paulina villába ahol megkoszorúztuk az 56-os menekültek tiszteletére készített emléktáblát. Hermann Paulinát macska mamának is nevezték, mert sok cicája volt és állítólag még egy oroszlánt is tartott a kertjében.



 Azután elmentünk a Dráva partra sétálni és átmentünk a gyalogos hídon. A köd miatt alig láttuk a másik végét. A folyó másik oldalán állatkertbe látogattunk, ahol sok nagyon érdekes állattal ismerkedhettünk meg. Majd elmentünk a Horvát- Magyar Művelődési Központba ebédelni. Az ebéd nagyon finom volt.





Miután jól teleettük magukat tovább indultunk a kopácsi rétre, hogy  megnézzük a Dráva élővilágát. Ha egyszer ott voltunk a Drávánál, akkor már elmentünk hajókázni is egyet. A hajón elmondtak az ott élő állatokról és növényekről egy- két érdekességet.



Miután végeztünk tovább mentünk megnézni a koppácsi rét közelében lévő kastélyokat. Ezeknek a kastélyoknak valaha magyar tulajdonosuk volt. Sajnos ezekben már nincs meg a berendezés ugyan is a horvát szerb háború ideje alatt kifosztották a szerb szabad csapatok.


 Majd buszra szálltunk és sok új élményt szerezve haza mentünk Pécsre ahol már vártak minket a szülők.




Írta : Orosz Szimonetta, Gulyás Lilian, Ángyán Patrícia

2012. október 28., vasárnap

Az első nap




Első napunk Horvátországban



    Október 22-én reggel fél hétkor indultunk Pécsről Baranyavárra, majd  Laskóra.



Kettő órás út után érkeztünk a  Laskói Általános Iskolába, ahol előadtuk a kiselőadásunkat, Laskó jelentőségéről és a Laskón élt híres emberekről. Az ott tanuló magyarul beszélő gyerekek előadtak nekünk két néptáncot. Az elsőt alsósok, a másodikat felsősök adták elő, nagyon ügyesen. A szünet után négy  csapatba osztottak minket a tanárok, a szerint,  ahogy az előkészítő órán is, csak itt még a hetedikes laskói  gyerekek is csatlakoztak a vetélkedőhöz. Kitöltöttünk egy totót, amely 15 kérdésből állt.


Ez után minden csapat eljátszott egy jelenetet Sztárai életével kapcsolatban. A többi csapatnak ki kellet találni, hogy mi is volt az az esemény. Minden csapatot megjutalmaztak a tanárok. Ez után körbevezettek minket az iskolában, megnézhettük a termeket. Nagyon érdekes volt, hogy van olyan osztály, ahova két gyerek jár. Mire ezzel végeztünk, az ebéd is elkészült és megebédeltünk.



Ez után egy kis séta következett, mert elmentünk megnézni a református templomot, ahol láttuk Sztárai Mihály emléktábláját.
Majd buszra szálltunk és tovább utaztunk Eszékre, a szálláshelyünkre. Mikor odaértünk szétosztottuk a szobákat és mindenki kipakolt. Három órakor gyülekeztünk a hotel előtt és bementünk megnézni az eszéki várat és hidat. Itt eljátszottuk a vár ostromát és azt is megtudtuk miért jó, hogy csillag alakú a fala. Előadtuk itt is a kiselőadásunkat a várral és híddal kapcsolatban. Majd a Dráva parti sétányon besétáltunk a belvárosba,  pizzáztunk és vásároltunk a Konzumban.

A séta közben még angoltudásunkat is gyakorolhattuk. Este indultunk vissza a szállásra, ami egy jó órás séta volt a főtérről a Fitea Hotelig. A szállásunkon még jó sokáig beszélgettünk, játszottunk. Mire ágyba kerültünk, már mindenki nagyon fáradt volt.

Írta: Orosz Szimonetta és Gulyás Lili, Ángyán Patríia







2012. október 21., vasárnap

Határtalanul!előkészítő óra

      A mai nap remekül kezdődött. Az első három órában az osztályfőnökünkkel, Éva nénivel és a történelem tanárunkkal, Zsolti bácsival voltunk együtt. A tanárok 4-4 fős csapatokba osztottak minket. Így kialakult 4 csapat. Zsolti bácsi sok-sok kérdést tett fel mindegyik csapatnak, a honfoglalástól napjainkig, amikre válaszolnunk kellett. Interaktív táblán láthattuk az aktuális térképeket, grafikonokat.




Ezután Magyarország régi területét néztük meg térképen. Mindegyik csapat kapott egy kicsi térképvázlatot. Ennek segítségével feladatokat kellett megoldanunk, hogy az utódállamokban hány százalék a magyar nemzetiség, az adott országon belül mely tájegységben vannak magyar települések.

Természetesen a legtöbbet a Horvátországi magyarok helyzetéről volt szó. A délelőtt folyamán még beszéltünk arról is, hogy milyen volt az eszéki vár régen, és képeket is megtekintettünk. Előző történelem órán házi feladat keretében fel kellett készülnünk a mai napra. Volt, aki Laskó híres embereiről, volt aki Laskó történelméről és volt, aki az eszéki hídról tartott beszámolót. 





 Írta: Ángyán Patrícia és Gulyás Lili

2012. október 7., vasárnap

Az első program



2012.október 5-én egy pénteki napon tartottuk az első HATÁRTALANUL! programunkat.

Az egész felső tagozat összegyűlt a tornateremben. Hoffmann Zsolt tanár bácsi elmondta a többi tanulónak is, hova utazunk október 22-23-án. Minden osztályt két-két csapatra osztottak a tanárok. A csoportok különvonultak és földolgozták a témát tabló formájában. Mindezekre 25 percet kaptunk. Megismerkedhettünk Baranya vármegyével és a Drávaközzel, Laskó és Eszék jelenével és múltjával, valamint Sztárai Mihály életével és műveivel. Miután elkészültek a tablók minden csoport bemutatta saját témáját a többi tanulónak. A programokra meghívtuk Márki Kriszta nénit is, aki elmesélte, hogy személyesen átélte a horvát- szerb háborút. Arról is mesélt, hogyan éltek akkor az emberek, mit jelentett a mindennapokban a háború, milyen nehézségeket okozott az infláció.
Megtudtuk azt is, hogy milyen látnivalók vannak azon a vidéken. Egyik úti célunk a Kopácsi rét, ahol ő gyermekként sokat játszott.
Írták: Ángyán Patrícia
       Gulyás Lilian
             Orosz Szimonetta